Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Milánó történelme képes leírás - Milánó.tlap.hu
részletek »

Milánó történelme - Milánó.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: milano.tlap.hu » Milánó történelme
Keresés
Találatok száma - 7 db
Az én Milánóm, avagy Ludovico Sforza nyomában

Az én Milánóm, avagy Ludovico Sforza nyomában

A Sforza család története visszavezethető Muzio Attendo romagnai parasztgyerekhez, aki zsoldosnak szegődött. Vitézsége és erőszakossága révén híres zsoldosvezérré vált és megkapta a sforza nevet, ami erőszakost jelent. 1450-ben fia, Francesco Sforza elfoglalta a milánói trónt és kezdte felvirágoztatni a várost. 1476-tól negyedszülött fia, Ludovico Sforza (1452-1508) vette át a hatalmat. Őt sötétebb arcbőre miatt Morónak is hívták. Ludovico Sforza rendkívüli egyénisége volt a reneszánsz Milánónak.

Milánó alapítása

Milánó alapítása

A scrofa semilanuta ábrázolása a Palazzo delle Raggione egyik portálján Milánót a kelták egyik törzse, az insuberek alapították az i.e. 6. században. A 19. században végzett régészeti kutatások szerint a mai város elődje egy kis falucska lehetett. A hagyományok szerint, melyekről Titus Livius római történetíró is említést tett feljegyzéseiben, a várost Belloveso gall herceg alapította a Pó-síkságának közepén, miután elűzte az ott élő etruszk őslakosokat. A város földrajzi fekvése - a síkság közepén, fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében - ihlette meg a névválasztást is: Mediolanum (azaz utak kereszteződése). Ez a név gyakori volt Galliában, többek között Moiliens, Meuliens és Miolan települések neve is ebből eredeztethető. A város nevéhez egy legenda is fűződik. E szerint Belloveso álmában azon a helyen, amelyet az istenek megjelöltek számára városalapításra, egy mellső testrészén gyapjas vaddisznó kocát látott: scrofa semilanuta. A gall vezér ekkor eldöntötte, hogy az új várost Mediolanumnak nevezi el (semilanuta = medio-lanae, azaz félig gyapjas). A vaddisznó a 4. századig a város jelképe volt.

Milánó története

Milánó története

A várost valószínűleg i.e. 600 körül alapították az insuberek, akik származásukat tekintve egy kelta törzs volt Galliából. I.e. 222-ben a rómaiak érkeztek ebbe a térségbe és, ezáltal Milánó vált a Gallia Cisalpina fő településévé, majd Róma után gyorsan a Birodalom második legnagyobb városa lett. Miután a 3. században Dioklecianus két részre osztotta fel a Római Birodalmat, 313-ban I.Constantinus kiadta a milánói ediktumot, mely törvényesen is elismerte a keresztény vallást. Ezáltal vallási központtá vált Milánó, amihez még I.sz 374-ben San't Ambrogio ( Szent Ambrus ) milánói püspökké való választása is hozzájárult.

Milánói Hercegség

Milánói Hercegség

A hercegséget 1395-ben alapította Gian Galeazzo Visconti, Milánó ura. Halála után (1447) a város lakossága kikiáltotta a köztársaságot, annak ellenére, hogy Visconti törvényes utódja az orléans-i herceg lett volna. A köztársaság nem bizonyult időtállónak, az orléans-i hercegek sem tudtak érvényt szerezni követeléseiknek, így 1450-ben a város ura Francesco Sforza lett, aki feleségül vette az utolsó Visconti törvénytelen lányát. Sforza kikiáltotta magát Milánó hercegének. 1498-ban az orleansi herceget XII. Lajos néven francia királlyá koronázták. Első rendelkezése az volt, hogy érvényt szerezzen apja követeléseinek és így 1499-ben lerohanta a hercegséget és elűzte az uralkodó Lodovico Sforzát. A franciák 1513-ig maradtak a hercegségben, amikor a svájciak elűzték őket trónra segítve Lodovico fiát, Massimilianót. A franciák azonban I. Ferenc vezetésével 1515-ben visszatértek és a marignanói csatában leverték Massimiliano seregeit, a herceget pedig börtönbe vetették. 1521-ben az osztrákok segítségével sikerült ismét kiűzni a franciákat. Az uralkodói székbe Massimiliano öccse, Francesco II Sforza került.

Sforza

Sforza

Olasz hercegi család, melynek tagjai a XV. és XVI. sz.-ban Milano fölött uralkodtak. A család alapítója Muzio d'Attendolo, egy földmíves fia, aki 1369 jul. 10. szül. Cotignolában (Romagna) és vitézsége által korának leghiresebb condottierijei közé emelkedett. Mint a nápolyi király hadvezére halt meg 1424 jan. 4. Természetes fia S. Ferenc (szül. 1401 jul. 25., megh. 1466 márc. 8.), atyja példáját követve, szintén zsoldos csapat vezére lett, s Visconti Fülöp Mária milanói herceg leányát nőül vevén, ipa halála után 1450. elnyerte a milanói hercegséget.

Hirdetés
Történelem

Történelem

Milánót a kelták egyik törzse, az insuberek alapították az i.e. 6. században. A 19. században végzett régészeti kutatások szerint a mai város elődje egy kis falucska lehetett. A hagyományok szerint, melyekről Titus Livius római történetíró is említést tett feljegyzéseiben, a várost Belloveso gall herceg alapította a Pó-síkságának közepén, miután elűzte az ott élő etruszk őslakosokat. A város földrajzi fekvése - a síkság közepén, fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében - ihlette meg a névválasztást is: Mediolanum (azaz utak kereszteződése). Ez a név gyakori volt Galliában, többek között Moiliens, Meuliens és Miolan települések neve is ebből eredeztethető. A város nevéhez egy legenda is fűződik. E szerint Belloveso álmában azon a helyen, amelyet az istenek megjelöltek számára városalapításra, egy mellső testrészén gyapjas vaddisznó kocát látott: scrofa semilanuta. A gall vezér ekkor eldöntötte, hogy az új várost Mediolanumnak nevezi el (semilanuta = medio-lanae, azaz félig gyapjas). A vaddisznó a 4. századig a város jelképe volt.

Viscontiak és a Sforzák

Viscontiak és a Sforzák

1277-ben a Milánó és Como között vívott desiói ütközetben Ottone Visconti döntő győzelmet aratott a della Torrékon, ezzel családja számára gyakorlatilag egész Lombardia fölött megszerezte az uralmat, és mintegy két évszázadra Itália egyik leghatalmasabb államának vetette meg az alapját. 1300-tól kezdődően a Viscontiak ellenőrzésük alá vonták a könyező városokat is: Bergamo és Novara 1332-ben, Cremona 1334-ben, Como és Lodi 1335-ben, Piacenza 1336-ban és Brescia 1337-ben. 1387-ben Gian Galeazzo Visconti a Scala-nemzetség veronai uralmát is megdöntötte. Firenze felé indult, de mielőtt megtámadta volna, 1402-ben meghalt. Utódja, Fiiippo Maria Visconti herceg alatt, 1408-ban, Verona Velencéhez került, sőt 1428-ban Filippo Maria Velence javára kénytelen volt lemondani Bergamóról és Bresciáról is. A Viscontiak hatalma 1450-ig tartott, amikor Milánót a Sforzák ragadták magukhoz. A Viscontiak Milánó fénykorát teremtették meg. Azzone Visconti udvarába hívta Giottót; Gian Galeazzo aki hercegi címet vett fel - megvetette a milánói dóm és a paviai Certosa alapját. Milánó számos új világi épülettel is gyarapodott. A firenzei reneszánsz erős hatást gyakorolt a város művészetére.

Tuti menü